A felmondás a felnőttképzésben gyakori kérdés mind a képzők, mind a résztvevők számára. Mi történik a képzési díjjal, ha a résztvevő visszalép a képzéstől?
Visszaléphet-e a képzés előtt vagy közben? Mi történik a képzési díjjal? Milyen költségeket tarthat vissza a képző?
A felmondás és az elszámolás kérdése sokszor bizonytalan a gyakorlatban, különösen akkor, ha a képzés megszervezése már költségekkel járt, vagy ha a képzés jelentős eszköz- vagy alapanyagigénnyel jár.
A felmondás alapvető szabályairól és a modulok szerinti elszámolás lehetőségéről egy korábbi cikkben már részletesen írtam.
Erről itt olvashatsz:
„Felmondás és elállás a felnőttképzésben – mit tehet a képző, ha a résztvevő meggondolja magát?”
Ebben a cikkben most azt nézzük meg, milyen további szerződéses megoldások léteznek a felmondás kezelésére a gyakorlatban.
A felmondás mindig a résztvevő döntése
Fontos alapelv, hogy a felmondás mindig a résztvevő kifejezett nyilatkozata alapján történik. A felmondás azt jelenti, hogy a résztvevő jelzi: nem kívánja tovább folytatni a képzést, és a szerződést meg kívánja szüntetni. Ha a résztvevő nem tesz ilyen nyilatkozatot, akkor jogilag nem beszélhetünk felmondásról.
Ez különösen fontos különbség a gyakorlatban, mert sok képző a „nem jelenik meg” helyzetet automatikusan felmondásként kezeli. Valójában azonban ez két eltérő jogi helyzet.
A képzési díj szabálya
A felnőttképzésben a képzési díj meghatározására külön szabály vonatkozik.
A 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet kimondja, hogy a képzési díjat a szerződésben egy összegben kell meghatározni, és azon felül a képző nem állapíthat meg további díjakat vagy költségeket a résztvevő terhére.
Ez azt jelenti, hogy a szerződésben nem jelenhet meg külön például jelentkezési díj, adminisztrációs díj, anyagköltség vagy eszközhasználati díj.
Ugyanakkor a jogszabály nem tiltja azt, hogy a képzési díj tartalmát a szerződés részletesen bemutassa.
A képzési díj szerkezetének bemutatása
A gyakorlatban sok képzésnél már a képzés megkezdése előtt költségek merülnek fel: a képzés megszervezése, a tananyag előkészítése vagy az eszközök és alapanyagok beszerzése. A jogszerű megoldás ilyenkor nem külön díjak bevezetése, hanem az, hogy a képzési díj részeként kerülnek bemutatásra ezek a költségek.
Például egy szerződés így fogalmazhat: „A képzés díja 120 000 Ft. A képzési díj tartalmazza a képzés megszervezésével kapcsolatos költségeket, valamint a képzés lebonyolításához szükséges eszközök és alapanyagok költségét is.”
Ez nem jelent külön díjakat, hanem a képzési díj összetételének magyarázata.
Mi történik felmondás esetén?
Ha a résztvevő felmondja a szerződést, a visszatérítés szabályát a szerződésnek egyértelműen rögzítenie kell. A gyakorlatban három elem különíthető el.
- Az első a képzés megszervezésével kapcsolatos költségek köre. Ezek a képzés előkészítésével már felmerülnek, ezért a szerződés rendelkezhet úgy, hogy ezek a költségek felmondás esetén nem kerülnek visszatérítésre.
- A második a már megtartott képzési alkalmak díja. Ha a képzés már elindult, a képző addig ténylegesen szolgáltatott, ezért a képzési díj megfelelő része szintén nem jár vissza.
- A harmadik a képzési díj fennmaradó része, amely adott esetben visszatéríthető.
Fontos azonban, hogy a szerződés a visszatérítés szabályát előre és egyértelműen határozza meg, lehetőleg konkrét összegben vagy arányban.
Eszköz- és alapanyagigényes képzések
Különösen fontos ez azoknál a képzéseknél, ahol jelentős eszköz- vagy alapanyagköltség merül fel. Ilyenek lehetnek például főzőtanfolyamok, kézműves képzések, műhelyfoglalkozások, gyakorlati szakmai képzések.
Ezeknél a képző gyakran már a képzés előtt beszerzi a szükséges alapanyagokat vagy eszközöket. Ha a résztvevő ekkor lép vissza, ezek a költségek már felmerültek. Ilyen esetben a szerződésben rögzíthető, hogy a képzési díj egy része az előkészítéshez és az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódik, és felmondás esetén nem kerül visszatérítésre. A lényeg azonban az, hogy ezek nem külön díjak, hanem a képzési díj részei.
Mi történik, ha a résztvevő nem jelenik meg?
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a résztvevő egyszerűen nem jelenik meg a képzésen, és nem is jelzi, hogy fel kívánja mondani a szerződést. Ez azonban jogilag nem felmondás. Ha a résztvevő nem tesz felmondó nyilatkozatot, a szerződés továbbra is hatályban marad. Ilyenkor a résztvevő távolmaradása szerződésszegésnek minősülhet.
A felnőttképzési szerződésnek ezért tartalmaznia kell a szerződésszegés következményeit is. Ezt a 11/2020. kormányrendelet 21.§-a is előírja.
A szerződés például rendelkezhet arról, hogy a résztvevő túllépi a megengedett hiányzást, nem jelenik meg a képzésen, vagy huzamosabb ideig nem vesz részt a foglalkozásokon. Ilyen esetben a képző jogosult lehet a szerződést megszüntetni és a résztvevőt a képzésből kizárni. Ez azonban már nem felmondás, hanem szerződésszegés következménye.
A szerződés ilyen esetben rendelkezhet arról is, hogy a szerződésszegéssel érintett résztvevő részére a képzési díj – vagy annak meghatározott része – nem kerül visszatérítésre. Ennek feltétele azonban, hogy a visszatérítés szabályait a szerződés előre, egyértelműen rögzítse, és a képzési díj esetleges visszatérítésének vagy visszatartásának mértéke a szerződésből egyértelműen megállapítható legyen.
Miért fontos az egyértelmű szerződés?
A felnőttképzési szabályozás viszonylag kevés részletszabályt ad a felmondás és az elszámolás kérdésére. A jogszabály alapelveket rögzít, a gyakorlati megoldásokat azonban a szerződésnek kell meghatároznia.
Ezért különösen fontos, hogy a felnőttképzési szerződés
- rögzítse a felmondás módját,
- meghatározza a visszatérítés szabályait,
- és tartalmazza a szerződésszegés következményeit.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb vita nem a képzés során, hanem a szerződés megszüntetésekor keletkezik. Egy jól megfogalmazott szerződés azonban mind a képző, mind a résztvevő számára kiszámítható kereteket teremt.
A felnőttképzésben a résztvevő felmondási joga nem korlátozható. A kérdés ezért nem az, hogy kiléphet-e a képzésből, hanem az, hogy a szerződés előre és egyértelműen rendezi-e az elszámolás szabályait. A jól megfogalmazott felnőttképzési szerződés nem a felmondás lehetőségét próbálja kizárni, hanem azt biztosítja, hogy a szerződés megszüntetése vagy megszegése esetén mind a képző, mind a résztvevő számára kiszámítható legyen a képzési díj sorsa.
Ha a felmondás és az elállás alapvető jogi különbségeiről szeretnél részletesebben olvasni, ebben a korábbi cikkben foglalkoztam a témával:
Felmondás és elállás a felnőttképzésben – mit tehet a képző, ha a résztvevő meggondolja magát?
Gyakori kérdések a felnőttképzési szerződés felmondásáról
Felmondhatja a résztvevő a felnőttképzési szerződést?
Igen. A felnőttképzési szerződés felmondása főszabály szerint a résztvevő döntése. A felmondás joga nem korlátozható a szerződésben, azonban a szerződés meghatározhatja az elszámolás szabályait és a képzési díj visszatérítésének feltételeit.
Visszajár a képzési díj, ha a résztvevő felmondja a képzést?
Ez a szerződésben meghatározott elszámolási szabályoktól függ. A szerződés rendelkezhet úgy, hogy a képzés megszervezésével vagy előkészítésével már felmerült költségek nem kerülnek visszatérítésre, illetve a képző jogosult lehet a már megtartott képzési alkalmak arányos díjára.
Mi történik, ha a résztvevő nem jelenik meg a képzésen?
Ha a résztvevő nem jelenik meg, és nem jelzi a szerződés felmondását, az nem minősül felmondásnak. Ilyen esetben a résztvevő távolmaradása szerződésszegésnek minősülhet, és a szerződés rendelkezhet arról, hogy a képző a szerződést megszüntetheti, illetve a képzési díj visszatérítése nem vagy csak részben történik meg.
Szakértői tapasztalataim alapján így értelmezem a jelenlegi szabályozást, azonban fontos tudni, hogy a hatóság egyedi jogalkalmazási gyakorlata ettől eltérhet. Konkrét esetekben ezért javaslom, hogy egyeztessünk egy személyre szabott konzultáció keretében, vagy kérd ki az illetékes hatóság hivatalos állásfoglalását.
One thought on “Felmondás a felnőttképzésben – mit lehet és mit nem lehet kikötni a szerződésben?”