A felnőttképzők számára gyakran komoly kihívást jelent, amikor egy jelentkező befizeti a képzési díjat – vagy annak előlegét –, majd meggondolja magát. Ez a helyzet nemcsak a képző számára okoz anyagi veszteséget, hanem jogilag is nehezen kezelhető, mivel a felnőttképzési törvény szigorúan szabályozza a felmondás lehetőségét.
A felnőttképzési törvény rendelkezései a felmondásról
A 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) 13/A. § (2) bekezdése kimondja:
„A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis.”
Ez azt jelenti, hogy a résztvevő bármikor jogosult a szerződés felmondására, függetlenül attól, hogy a képzés megkezdődött-e vagy sem. A képző tehát nem írhat elő sem a szerződésben, sem az ÁSZF-ben olyan feltételt, amely kizárná vagy korlátozná a felmondás lehetőségét. Ez jogsértő, és hatósági ellenőrzés során problémát jelenthet.
Hogyan védhető ki a visszaélés?
Kontaktórás képzéseknél – ahol a képző valóban fenntart egy helyet a résztvevőnek – gyakran előfordul, hogy a jelentkező részt sem vesz a képzésen, mégis visszakéri a teljes összeget. A megoldás ebben az esetben a modulokra bontott elszámolás lehet:
„A szerződés felmondása esetén a felek a tananyagegységeket (modulokat) tekintik az elszámolás alapjának. Ennek megfelelően a képző a már elindított modulok arányos díját megtarthatja, a még el nem kezdett modulokra jutó részt pedig visszatéríti a résztvevő számára.”
Ez nem korlátozza a felmondás jogát, csupán a méltányos díjvisszatérítés kereteit rögzíti. Jogilag ez megfelel a törvénynek, ha a moduláris rendszer valós, előre kommunikált és dokumentált.
E-learning vagy önálló tanulási formák esetén
Teljesen más a helyzet az e-learning alapú képzéseknél, ahol a résztvevő a tananyagot digitális formában kapja meg – ez történhet például online tanulási felületen (pl. zárt e-learning rendszer), vagy akár e-mailben megküldött tananyag formájában is. Ezekben az esetekben a szolgáltatás teljesítése már akkor megtörténik, amikor a képző elérhetővé teszi a tananyagot, nem pedig akkor, amikor a résztvevő azt elkezdi tanulmányozni.
Mikor van elállási jog, és mikor nincs?
-
Ha a résztvevő még nem fizetett, és nem kapott hozzáférést: az elállás jogával élhet, fizetnie sem kell.
-
Ha viszont már fizetett, de a hozzáférést még nem kapta meg, és úgy dönt, hogy eláll a szerződéstől: akkor – amennyiben ez a szerződéskötéstől számított 14 napon belül történik – a képző köteles a befizetett összeget teljes egészében visszatéríteni. A 14 nap letelte után az elállási jog már nem gyakorolható, de ha a képző a szolgáltatás teljesítésével indokolatlanul késlekedik, akkor a résztvevő más jogcímen (pl. teljesítési késedelem) kérheti a visszatérítést.
-
Ha a résztvevő fizetett, és megkapta a tananyaghoz való hozzáférést: a szolgáltatás teljesítve van, nincs lehetőség elállásra vagy felmondásra.
Ez a szabály a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdésén alapul, amely szerint ha a fogyasztó kifejezetten hozzájárult a teljesítés megkezdéséhez, és a szolgáltatás teljesítése megtörtént, nem illeti meg az elállás joga.
Hogyan lehet jogszerűen biztosítani ezt?
Fontos, hogy a résztvevő a fizetés előtt kifejezetten nyilatkozzon, hogy:
-
kéri a szolgáltatás teljesítésének megkezdését a 14 napos elállási időszak alatt is,
-
tudomásul veszi, hogy ezáltal elveszíti az elállási jogát.
Erre néhány gyakorlatias javaslat:
-
Megrendelő űrlapon előtte bepipálandó nyilatkozat:
„Kifejezetten kérem, hogy a képzési szolgáltatás nyújtását a 14 napos elállási határidő lejárta előtt kezdjék meg, és tudomásul veszem, hogy a teljesítés megkezdésével elvesztem az elállási jogomat.”
-
E-mailes értesítés a teljesítés megkezdéséről:
„A tananyag 2025.05.02-00:00 órától elérhető az Ön számára.”
-
Képzési szerződésben vagy ÁSZF-ben tételesen rögzíteni kell, hogy a résztvevő előzetesen kéri a szolgáltatás teljesítésének megkezdését, tudomásul veszi az elállási jog elvesztését, valamint azt is, hogy a hozzáférés mikortól minősül a teljesítés kezdetének.
A fenti elvek mentén a felnőttképző jogilag megalapozottan tudja kezelni a visszamondásokat, anélkül, hogy megsértené a felmondási jogot vagy a fogyasztói elállási szabályokat. A kulcs minden esetben az előzetes tájékoztatás és a dokumentált hozzájárulás.
