Gyakran találkozni olyan felnőttképzési hirdetésekkel a közösségi médiában, amelyek büszkén hirdetik: „Végezd el a képzést, és szerezz nemzetközileg elismert oklevelet!” vagy „A képzés elvégzésével hivatalos bizonyítványt kapsz a kezedbe!”.
Résztvevői oldalról ez rendkívül vonzóan hangzik, szakmai és jogi szempontból viszont azonnal megszólal a vészcsengő. Felnőttképzőként ugyanis a válasz erre a kérdésre rövid és határozott: nem, a felnőttképző nem adhat ki sem oklevelet, sem bizonyítványt.
Kizárólag felnőttképzési tanúsítványt állíthat ki – azt is a jogszabályban meghatározott keretek között, a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerből (FAR).
Nézzük meg tisztán és érthetően, hogy miért van ez így, ki milyen dokumentumot adhat ki valójában, és miért kockázatos ezekkel a fogalmakkal „kreatívan” bánni a marketingben!
Ki mit állíthat ki a magyar oktatási rendszerben?
A fogalmak nem felcserélhetők; minden dokumentumtípus mögött más jogszabályi felhatalmazás, intézménytípus és ellenőrzött vizsgarendszer áll:
-
Oklevél (diploma):
-
Ki állíthatja ki? Kizárólag a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmények (egyetemek, főiskolák).
-
Mikor jár? Alapképzés (BSc/BA), mesterképzés (MSc/MA), osztatlan képzés vagy szakirányú továbbképzés sikeres elvégzése és a záróvizsga letétele után.
-
Felnőttképzőként oklevelet kiadni vagy ígérni jogszerűtlen.
-
-
Bizonyítvány / Képesítő bizonyítvány:
-
Ki állíthatja ki? Szakképző intézmények (technikumok, szakképző iskolák), köznevelési intézmények (gimnáziumi érettségi bizonyítvány), illetve a 2020 utáni szakképzési rendszerben az akkreditált, független vizsgaközpontok.
-
Mikor jár? Szakmai oktatás vagy programkövetelmény alapján szervezett szakmai képzés után tett sikeres, független szakmai/képesítő vizsgát követően.
-
A felnőttképző a szakmai vizsgára csak felkészít, de a képesítő bizonyítványt maga a vizsgaközpont állítja ki, nem a képző.
-
-
Tanúsítvány (felnőttképzési tanúsítvány):
-
Ki állíthatja ki? A bejelentett vagy engedéllyel rendelkező felnőttképző intézmény.
-
Hogyan készül? Kizárólag a FAR-ból generálva, elektronikus azonosítóval ellátva.
-
Mit igazol? Azt, hogy a résztvevő az adott felnőttképzési programot a képzési programban és a felnőttképzési szerződésben rögzített feltételek szerint (pl. minimális jelenlét, sikeres záróértékelés) elvégezte.
-
„De egy saját díszoklevelet azért adhatok?”
Sok intézményben felmerül az ötlet: „Jó, a FAR-ból kiállítjuk a hivatalos tanúsítványt, de készítünk mellé egy szép aranybetűs, keretezett díszoklevelet, mert a résztvevők szeretik kitenni a falra.”
Ezzel nagyon óvatosan kell bánni!
-
Ha a dokumentumra rákerül az „Oklevél”, „Bizonyítvány” vagy „Diploma” felirat, az megtévesztő megnevezésnek minősül, még akkor is, ha odaírod mellé, hogy „tanfolyami”.
-
Ha a résztvevőnek szeretnél egy dekoratív, átadható emléket adni a képzés zárásakor, használj egyértelmű, nem védett kifejezéseket: például „Emléklap”, „Igazolás”, „Részvételi igazolás” vagy „Elismerő okirat a részvételről”. Az angol nyelvű „Certificate” kifejezés is gyakran használatos, erre jogszabályi korlátozás nincs.
-
Fontos szabály: a saját tervezésű dekorációs lap engedély alapján szervezett képzés esetén nem helyettesítheti a kötelező felnőttképzési tanúsítványt, és nem keltheti azt a látszatot, mintha államilag elismert végzettséget adna.
A megtévesztő marketing ára: miért kockázatos?
Nemcsak a kiállított papír szövege számít, hanem az is, hogy mit kommunikálsz a honlapodon, a hirdetéseidben és a felnőttképzési szerződésedben.
A hatósági ellenőrzések során a kormányhivatal, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság szigorúan vizsgálja a tájékoztatási kötelezettség betartását:
-
Fogyasztók megtévesztése: Ha a leendő résztvevő abban a hiszemben fizeti be a tandíjat, hogy a képzés végén szakképesítést vagy diplomát/oklevelet kap, miközben csupán egy kompetenciafejlesztő tanfolyamon vesz részt, az kimeríti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát.
-
Képzői felelősség: A felnőttképzési törvény (Fktv.) világosan előírja az előzetes tájékoztatás pontosságát. A téves megnevezések bírságot, a képzés indításának felfüggesztését vagy ismétlés esetén akár a nyilvántartásból való törlést is maguk után vonhatják.
Szakértői összegzés: hogyan kommunikálj helyesen?
Ahhoz, hogy a képzéseid szakmailag és jogilag is kikezdhetetlenek legyenek, érdemes megfogadni az alábbi három alapszabályt:
-
Nevezd nevén a dokumentumot: A weboldaladon, a szerződésben és a kommunikációban is következetesen a (felnőttképzési) tanúsítvány kifejezést használd.
-
Tedd tisztába az elvárásokat: Ha képesítő vizsgára készítesz fel, pontosan tájékoztasd a résztvevőt arról, hogy a te feladatod a felkészítés és a tanúsítvány kiadása, a képesítő bizonyítvány megszerzéséhez pedig külön vizsgát kell tennie egy akkreditált vizsgaközpontban.
-
Kerüld a hangzatos, de jogszerűtlen szavakat: Az oklevél, diploma, bizonyítvány szavak használata rövid távon vonzóbbnak tűnhet a marketingben, de hosszú távon komoly jogi és hitelességi kockázatot jelent az intézményednek.
Szakértői tapasztalataim alapján így értelmezem a jelenlegi szabályozást, azonban fontos tudni, hogy a hatóság egyedi jogalkalmazási gyakorlata ettől eltérhet. Konkrét esetekben ezért javaslom, hogy egyeztessünk egy személyre szabott konzultáció keretében, vagy kérd ki az illetékes hatóság hivatalos állásfoglalását.