Felnőttképzési alapok – Bejelentés vagy engedély alapján érdemes elindulnod?

Amikor egy vállalkozás vagy szakember elhatározza, hogy képzéseket, tanfolyamokat, tréningeket fog szervezni, az első és legfontosabb jogi kérdés mindig ugyanaz: egyáltalán a Felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik-e a tevékenység, és ha igen, bejelentés vagy engedély szükséges hozzá?

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) logikája két külön szintet különböztet meg: a bejelentés és az engedély alapján folytatott tevékenységet. Nem mindegy, melyik úton indulsz el: a bejelentés gyorsabb és alacsonyabb adminisztrációs teherrel jár, míg az engedély megszerzése komoly minőségirányítási, személyi és anyagi feltételekhez kötött.

Ráadásul a képet tovább árnyalják az olyan sajátos képzési formák, mint a belső képzések vagy a külön ágazati előírások alá tartozó hatósági képzések.

Nézzük meg lépésről lépésre az alapokat, hogy tudd, melyik forma mit jelent a gyakorlatban, milyen kötelezettségekkel jár, és milyen nagyságrendű költségekkel kell számolnod!

1. Mikor tartozik egy képzés az Fktv. hatálya alá?

Alapszabály: minden olyan szervezett, célirányos kompetenciakialakításra és -fejlesztésre irányuló oktatás, amely nem iskolarendszerű alapfeladat (azaz nem köznevelési, egyetemi vagy szakképző intézményi alaptevékenység), a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozik.

Nem minden képzés vagy szakmai esemény esik a törvény hatálya alá – a konferenciák, szakmai tájékoztatók vagy egyéni konzultációk határai sokszor összefolynak. Arról, hogy pontosan mi számít felnőttképzésnek és mi mentesül az Fktv. alól, korábbi cikkemben írtam részletesen: Mi tartozik az Fktv. hatálya alá – és mi nem? A Példatár segít eligazodni.

Ha magánszemélyeknek vagy céges munkatársaknak oktatsz valamit szervezett keretek között, szinte biztosan felnőttképzőként kell megjelenned a rendszerben. A kérdés az: melyik kategóriába esik a képzésed?

2. A két fő út: Bejelentés vagy Engedély?

A) Bejelentés alapján folytatott tevékenység (B-s nyilvántartási szám)

Ez az „alap” szint, ide tartozik a felnőttképzési tevékenységek túlnyomó része.

Mikor elegendő?

Minden olyan piaci alapú tanfolyam, workshop, készségfejlesztő tréning, szakmai fejlesztés, amely:

• • nem zárul államilag elismert szakképesítéssel (nem programkövetelményes szakmai képzés),

  • nem támogatott forrásból (pl. GINOP Plusz, DIMOP Plusz, állami vagy EU-s pályázat) valósul meg,

  • nem kifejezetten engedélyhez kötött képzés.

B) Engedély alapján folytatott tevékenység (E-s engedélyszám)

Ez a szigorúan szabályozott, minősített intézményi szint.

Mikor KÖTELEZŐ az engedély?

1. 1. Ha szakképesítésre felkészítő szakmai képzést szervezel (amely a programkövetelmények alapján független akkreditált vizsgaközpontban tehető képesítő vizsgára készít fel).

   2. Ha a képzés megvalósításához a képző vagy a résztvevő költségvetési vagy európai uniós forrást vesz igénybe (támogatott képzések).

   3. Ha külön ágazati jogszabály az adott képzés folytatását kifejezetten engedélyhez köti.

3. Két fontos kivétel és speciális kategória a bejelentésen belül

A gyakorlatban két olyan képzési forma létezik, amelyek a bejelentési körhöz kapcsolódnak, de sajátos szabályok vonatkoznak rájuk:

1. Hatósági (jogszabály alapján szervezett) képzések

Gyakori kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a képzésekkel, amelyeket egy ágazati minisztérium vagy szakhatóság (pl. drónpilóta képzés, munkavédelmi képzések, bizonyos építőipari vagy egészségügyi képesítések) szabályoz.

• Hogyan működik? Ezen képzések szakmai tartalmát, vizsgakövetelményeit és felügyeletét a külön ágazati jogszabály és a hatáskörrel rendelkező hatóság határozza meg.

• Felnőttképzési státusz: Főszabály szerint a felnőttképzési rendszer felé bejelentés alapján végezhető tevékenységként jelenik meg.

• Fontos előny: Ha a képzés jogszabályi kötelezettségen alapul és bejelentett képző szervezi, az Áfa tv. alapján mentesül az általános forgalmi adó alól (ÁFA-mentes).

2. Belső képzések

Amikor egy vállalat saját maga képzi a saját dolgozóit – akár külső oktatót/trénert felkérve –, az belső képzésnek minősül.

• Kik vehetnek részt? Kizárólag a munkáltató saját munkavállalói (vagy munkaerő-kölcsönzés keretében náluk dolgozók).

• Milyen jogcím szükséges? A cégnek rendelkeznie kell felnőttképzési bejelentéssel (B-s szám).

• Adminisztrációs könnyítés: Belső képzés esetén a törvény lényegesen megkönnyíti a munkáltató dolgát: nem kell külön felnőttképzési képzési programot (KP) készíteni, és felnőttképzési szerződéskötési kötelezettség sincs a munkavállalókkal (elegendő a munkajogi keret). A FAR-ba történő adatszolgáltatás azonban ebben az esetben is kötelező, de sokkal kedvezőbb határidőkkel.

4. Működés és kötelezettségek összefoglalása

Szempont	Bejelentés (B) – Piaci	Belső képzés (B)	Hatósági / Jogszabályi (B)	Engedély (E)
FAR adatszolgáltatás	Kötelező	Kötelező	Kötelező	Kötelező
Felnőttképzési szerződés	Kötelező, de nem kötelező írásban	Nem kötelező	Jogszabályi előírás szerint	Kötelező (szigorú kellékek)
Képzési program (KP)	Kötelező feltölteni	Nem kötelező	Jogszabályi előírás szerint	Szakértő által minősített KP
Szakmai vezető	Nem kötelező	Nem kötelező	Nem kötelező	Kötelező (előírt végzettséggel)
Minőségirányítás (MIR)	Nem kötelező	Nem kötelező	Nem kötelező	Kötelező MIR
Vagyoni biztosíték	Nincs	Nincs	Nincs	Kötelező (min. 1 millió Ft)
ÁFA-mentesség	Főszabályként ÁFA-köteles	Vállalaton belüli	Tárgyi adómentes (TAM)	Tárgyi adómentes (TAM)

5. Mennyibe kerül? – Költségek nagyságrendileg

A kötelezettségek mellett a költségek összehasonlítása is világossá teszi, mikor éri meg engedélyt kiváltani:

Bejelentés költségei (B):

1. Hatósági eljárási díj (a blog cikk megjelenésének napján):

   • Nyilvántartásba vétel egyszeri díja: 19 500 Ft (a Pest Megyei Kormányhivatal felé fizetendő egyszeri hatósági eljárási díj).

   • Adatváltozás bejelentése (ha később módosul valami): 7 800 Ft.

2. Képzési program és dokumentáció:

   • Piaci képzésnél saját munkaidő, vagy szakértői sablonnal pártízezer forint. Belső képzésnél képzési programot sem kell készíteni.

3. Egyéb díj: Nincs éves díj, sem kötelező biztosítás.

Engedély megszerzésének és fenntartásának költségei (E):

1. Hatósági eljárási díj:

   • Engedélyezési eljárás díja: 278 200 Ft (egyszeri hatósági eljárási díj).

2. Vagyoni biztosíték:

   • Mértéke az engedélyezett tevékenységből származó éves árbevétel 2%-a, de minimum 1 000 000 Ft. Ezt vagy banki letétben kell lekötni, vagy felelősségbiztosítást kell kötni rá (utóbbi éves díja kb. 100 000 – 150 000 Ft/év a minimális fedezetnél).

3. Minőségirányítási rendszer és külső felülvizsgálat:

   • A MIR kiépítésének szakértői díja (nagyságrendileg 200 000 – 250 000 Ft).

4. Személyi feltételek:

   • Megfelelő végzettségű szakmai vezető  bérköltsége, amennyiben a vállalkozáson belül nincs andragógus/pedagógus végzettségű szakember.

Szakértői útravaló: hogyan dönts?

• Ha piaci alapú készségfejlesztést, szakmai workshopot, vagy a saját munkatársaidnak szóló belső képzést szervezel: bőven elegendő a bejelentés! Alacsony eljárási költséggel, belső képzés esetén pedig jelentős adminisztrációs könnyítésekkel indulhatsz el.

• Ha viszont szakképesítő vizsgára készítesz fel, vagy pályázati, államilag támogatott képzéseket indítasz: mindenképp az engedély útját kell választanod, felkészülve a minőségirányítási, személyi és vagyoni feltételek teljesítésére.

---

Szakértői tapasztalataim alapján így értelmezem a jelenlegi szabályozást, azonban fontos tudni, hogy a hatóság egyedi jogalkalmazási gyakorlata ettől eltérhet. Konkrét esetekben ezért javaslom, hogy egyeztessünk egy személyre szabott konzultáció keretében, vagy kérd ki az illetékes hatóság hivatalos állásfoglalását.