A vállalati képzések egyik sajátos formája a belső képzés, amelyet a felnőttképzési törvény külön kategóriaként szabályoz. A gyakorlatban azonban gyakran felmerül a kérdés: pontosan kik vehetnek részt ilyen képzésben, és milyen feltételekkel vonhatók be külső cégek munkavállalói.
Különösen gyakori kérdés az is, hogy a beszállítók dolgozói részt vehetnek-e belső képzésben.
A válasz igen – de csak meghatározott körben.
A belső képzés fogalmát és alapvető szabályait egy korábbi cikkben már részletesen bemutattam. Ha a belső képzés általános feltételei érdekelnek, érdemes elolvasni ezt az összefoglalót is: https://medveczkyzsuzsa.hu/a-belso-kepzes/
Ebben a cikkben most kifejezetten arra a kérdésre fókuszálunk, hogy kik képezhetők belső képzés keretében.
Mit nevez a törvény belső képzésnek?
A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről szerint belső képzés az az oktatás vagy képzés, amelyet a munkáltató nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében szervez, és meghatározott személyi kör számára biztosít.
Ez a képzési forma tehát alapvetően nem piaci képzési szolgáltatás, hanem a vállalat működéséhez kapcsolódó kompetenciafejlesztés.
Fontos azonban egy gyakorlati szabály: csak a 6 órát meghaladó belső képzések tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá.
Ha a képzés időtartama legfeljebb 6 óra, akkor nem minősül az Fktv. szerinti felnőttképzésnek, nem kell bejelenteni a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerbe (FAR), és a felnőttképzési törvény adminisztratív kötelezettségei sem alkalmazandók.
A rövidebb, például fél napos vagy néhány órás szakmai workshopok tehát jellemzően nem tartoznak a felnőttképzési szabályozás alá.
Kik vehetnek részt belső képzésben?
A jogszabály a résztvevők körét egyértelműen meghatározza. Belső képzés szervezhető
- a saját munkavállalók számára,
- a partner- vagy kapcsolódó vállalkozás munkavállalói számára (2004. évi XXXIV. törvény 4.§ (2) alapján)
- valamint a munkáltató beszállítóinak munkavállalói számára.
Ez azt jelenti, hogy a belső képzés nem kizárólag a saját dolgozókra korlátozódik. A jogalkotó lehetőséget ad arra is, hogy a vállalat a vele gazdasági együttműködésben álló cégek munkavállalóit is bevonja a képzésbe.
Ez a gyakorlatban különösen akkor indokolt, ha például új technológia kerül bevezetésre, egységes minőségbiztosítási eljárásokra van szükség, vagy a beszállítói láncban egységes szakmai tudás szükséges.
Ki minősül beszállítónak?
A felnőttképzési törvény ugyan hivatkozik a beszállítókra, de nem ad külön definíciót a beszállító fogalmára. Ezért a gyakorlatban a gazdasági kapcsolat tartalma alapján kell eldönteni, hogy egy vállalkozás beszállítónak tekinthető-e.
Általában beszállítónak minősül az a vállalkozás, amely például:
- alkatrészt vagy részegységet gyárt,
- alapanyagot vagy adalékanyagot biztosít,
- gyártástechnológiát vagy know-how-t ad át,
- a termelési vagy szolgáltatási folyamat egy részét alvállalkozóként végzi.
Vagyis a beszállító a vállalat értékláncának részeként működik, és közvetlenül hozzájárul a termék vagy szolgáltatás előállításához.
Kik nem tekinthetők beszállítónak?
Fontos különbséget tenni a beszállítók és az általános szolgáltatók között. A gyakorlatban nem tekinthetők beszállítónak például könyvelő cégek, ügyvédi irodák, marketing vagy kommunikációs szolgáltatók, HR vagy tanácsadó cégek.
Ezek a vállalkozások ugyan üzleti kapcsolatban állhatnak a céggel, de nem vesznek részt a termék vagy szolgáltatás előállításában, ezért munkavállalóik általában nem képezhetők belső képzés keretében.
Tipikus hibák belső képzések szervezésekor
A hatósági ellenőrzések során több olyan hiba is előfordul, amely a belső képzés helytelen értelmezéséből adódik.
Az egyik leggyakoribb probléma, amikor a képzésbe olyan külső cégek munkavállalóit vonják be, akik nem tekinthetők partnernek, kapcsolódó vállalkozásnak vagy beszállítónak.
Szintén gyakori hiba, amikor a képzés valójában piaci képzés jellegű, de a szervező mégis belső képzésként próbálja kezelni.
Előfordul az is, hogy a beszállítói kapcsolat nincs megfelelően dokumentálva, ezért egy ellenőrzés során nem igazolható, hogy a résztvevő vállalkozás valóban a beszállítói lánc része.
Mit érdemes dokumentálni?
Ha a belső képzésben beszállítói cégek munkavállalói is részt vesznek, érdemes rendelkezni olyan dokumentumokkal, amelyek igazolják a gazdasági kapcsolatot.
Ilyen lehet például:
- beszállítói vagy alvállalkozói szerződés,
- megrendelések vagy szállítási megállapodások,
- együttműködési szerződés,
- rendszeres szállításról szóló dokumentáció.
Ezek a dokumentumok segíthetnek abban, hogy egy hatósági ellenőrzés során egyértelmű legyen a beszállítói kapcsolat.
Összegzés
A belső képzés a vállalati képzések egyik rugalmas formája, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató a saját működéséhez kapcsolódó kompetenciákat fejlessze.
A jogszabály ugyanakkor világosan meghatározza, hogy kik vehetnek részt ilyen képzésben: a saját munkavállalók mellett a partner- és kapcsolódó vállalkozások, valamint a beszállítók munkavállalói.
Fontos tudni azt is, hogy csak a 6 órát meghaladó belső képzések tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá, így a rövidebb képzések esetében a felnőttképzési adminisztrációs kötelezettségek nem alkalmazandók.
Szakértői tapasztalataim alapján így értelmezem a jelenlegi szabályozást, azonban fontos tudni, hogy a hatóság egyedi jogalkalmazási gyakorlata ettől eltérhet. Konkrét esetekben ezért javaslom, hogy egyeztessünk egy személyre szabott konzultáció keretében, vagy kérd ki az illetékes hatóság hivatalos állásfoglalását.
