Vagyoni biztosíték – kisokos

Minden, amit a vagyoni biztosítékról tudni kell

A felnőttképzési törvény alapján az engedéllyel rendelkező felnőttképzési intézménynek -a költségvetési szervként működő felnőttképző kivételével – vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie az engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenység teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenység megszűnését követő hat hónapig.

Vagyoni biztosíték célja: a vagyoni biztosíték célja az, hogy ha  képző bármilyen okból a már előre kifizetett képzést nem tudja befejezni, akkor a résztvevőt ebből a vagyoni biztosítékból tudják kárpótolni.

Vagyoni biztosíték formája: A vagyoni biztosíték formája lehet egy vagy több biztosítóval kötött biztosítási szerződés, és/vagy a felnőttképző által hitelintézetnél lekötött, elkülönített és zárolt pénzösszeg.

Vagyoni biztosíték szerződés: A kormányrendelet részletesen kitér arra, hogy a bankkal vagy hitelintézettel kötött szerződésnek mit kell tartalmaznia, illetve arról is szól, hogy hogyan lehet a vagyoni biztosítékot felhasználni és lazárni. Részletek lentebb.

Vagyoni biztosíték mértéke: a vagyoni biztosíték mértéke az előző üzleti évben engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenységből származó tényleges értékesítési nettó árbevétel kettő százaléka, de legalább egymillió forint.

Árbevétel jelentés: a képző minden év június 15-ig árbevétel jelentést küld a FAR rendszerben, amelyben lejelenti az előző üzleti év engedély alapján szervezett képzéseinek nettó bevételét. Fontos, hogy csak az engedély alapján szervezett képzéseket kell számolni és azok minden esetben ÁFA-mentesek. Az árbevétel jelentés beküldésekor a vagyoni biztosíték szerződést is csatolni kell, ezért fontos, hogy időben kell ellenőrizni azt, hogy a szerződés összege megfelelő-e vagy kell-e emelni rajta a bevételek miatt. Ha biztosítás formájú a vagyoni biztosíték, akkor azt évente meg kell újítni, aminek az átfutási idejével is számolni kell a június 15-i határidő tekintetében.

Részletes jogszabályi hivatkozás:

11/2020. kormányrendelet:

1. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyoni biztosítékkal az engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenység teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenység megszűnését követő hat hónapig kell rendelkezni az előlegként befizetett képzési díj azon részének a visszafizetése céljából, amelyre a felnőttképzési tevékenység bármely okból történő ellehetetlenülése miatt a felnőttképző már nem nyújtott szolgáltatást. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges.

(2) A vagyoni biztosíték formája lehet

a) egy vagy több biztosítóval kötött biztosítási szerződés,

b) a felnőttképző által hitelintézetnél lekötött, az (1) bekezdésben meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosítékformák egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben – vagyoni biztosítékformák szerint – rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről és a helytállás mértékéről.

(4) Vagyoni biztosítékként csak biztosítóval vagy hitelintézettel kötött olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító vagy a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt a felnőttképzési szerződés alapján befizetett képzési díj 10. § (6) bekezdése szerinti visszafizetésére.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy

a) a vagyoni biztosíték felhasználásához vagy megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges, és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés teljesítési időpontját a biztosító vagy hitelintézet – a kifizetést követő tizenöt napon belül – írásban közli a felnőttképzési államigazgatási szervvel,

b) ha a felnőttképző

ba) a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

bb) a bejelentéséhez nem mellékeli a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatást vagy

bc) a 10. § (6) bekezdése szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének,

a felnőttképzési államigazgatási szerv intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt, a biztosítóval vagy a hitelintézettel együttműködve.

2. § (1) A vagyoni biztosíték mértéke az üzleti év időszakára vonatkozóan a felnőttképző üzleti évét megelőző évnek az engedély alapján végzett felnőttképzési tevékenységből származó, a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt, tényleges értékesítési nettó árbevétele (a továbbiakban: árbevétel) kettő százaléka, de legalább egymillió forint.

(2) A felnőttképző köteles minden üzleti év fordulónapját követő hatodik hónap tizenötödik napjáig a megelőző évi árbevétel összegét a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni, és igazolni azt, hogy rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal, továbbá köteles az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződést érintő bármilyen változást – a módosított vagy az új szerződés másolatának a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül történő megküldésével – a felnőttképzési államigazgatási szervnek bejelenteni.

(3) A felnőttképző a vagyoni biztosíték összegét – a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, az (1) bekezdés szerint – módosítja, ha a vagyoni biztosíték mértéke nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.

10. § (1) A felnőttképző felnőttképzési tevékenységének megszüntetését a felnőttképzési államigazgatási szerv részére haladéktalanul bejelenti.

(2) Ha a felnőttképző vagyoni biztosíték nyújtására köteles, az (1) bekezdés szerinti bejelentéséhez mellékeli a folyamatban lévő, előleg-befizetéssel rendelkező képzéseiről szóló kimutatást, amely tartalmazza

a) a képzés megnevezését,

b) a képzésben részt vevők névsorát és a felnőttképzési szerződésben szereplő adataikat, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének (a továbbiakban: befizető) megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben részt vevő személytől, valamint a befizetett képzési díj számlamásolattal igazolt nagyságát,

c) a befizető számára visszafizetésre javasolt összeg – (3) bekezdés alapján számított – nagyságát és a hitelintézet vagy a biztosító által kiadott igazolást a vagyoni biztosíték mértékéről és

d) a képzésben részt vevő személyekkel megkötött felnőttképzési szerződések másolatait.

(3) A bejelentésben a visszafizetésre kerülő összeget úgy kell meghatározni, hogy az előlegként befizetett képzési díjnak az elmaradt képzési részre eső időarányos összegét növelni kell ezen összegnek a jegybanki alapkamattal – a képzés elmaradt részére – számított kamatösszegével.

(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés vizsgálata során ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésnek. Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a vizsgálat során

a) megállapítja a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek fennállását, jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását, vagy

b) a felnőttképzőt felhívja a bejelentésnek a (2) és (3) bekezdésnek megfelelő kiegészítésére vagy módosítására, amelynek teljesítését követően jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását.

(5)

(6) A felnőttképző – az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződés szerint – a felnőttképzési államigazgatási szervnek a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozó jóváhagyása alapján intézkedik a képzési díj bejelentés alapján jóváhagyott összegének a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetéséről

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük