Sok kérdés érkezik hozzánk az oktatókra vonatkozó elvárásokról – legyen szó engedélyezett, bejelentett vagy támogatott képzésekről. Most összeszedtük, mit érdemes tudni az oktatói személyi feltételekről, és hogyan kerülhetjük el a leggyakoribb hibákat.
Ki mondja meg, hogy ki oktathat?
A képzési program személyi feltételei határozzák meg, milyen végzettségű vagy gyakorlattal rendelkező oktatók vihetik a képzést. Itt nincs egységes szabály, hanem attól függ, milyen típusú képzésről beszélünk:
1. Szakmai oktatás vagy szakmai képzés
Ha a program KKK (Képzési és Kimeneti Követelmények) vagy PK (Programkövetelmény) alapján készül és abban meg van határozva feltétle az oktatóra vonatkozóan, ott kötelező átvenni az oktatóra vonatkozó előírásokat. Ezeket a programokat szakértő minősíti, így az oktatói megfelelés automatikusan ellenőrzésre kerül.
2. Engedélyezett, támogatott képzések
Itt a képző maga határozza meg, hogy milyen végzettségű vagy tapasztalatú oktatóval szeretne dolgozni. Nem kötelező megadni minimális elvárást – a szakmaiság a kulcs. Például lehet, hogy valaki nem főiskolai végzettségű, de kiváló szakember, és ezt a képző be tudja mutatni. Ez teljesen elfogadható.
A lényeg: ne írjunk be olyat, amit később nem tudunk dokumentummal igazolni!
3. Bejelentéses képzések
Semmilyen jogszabály nem ír elő oktatói követelményt. A képző dönti el, ki az alkalmas oktató. Itt is az a fontos, hogy a választott oktató szakmailag megfelelő legyen, és legyen gyakorlata is, ha gyakorlatorientált képzésről van szó.
4. Jogszabály alapján szervezett (vagyis hatósági) képzések
Ha az adott ágazat előír valamilyen feltételt az oktatóra nézve (pl. „legalább 5 év szakmai gyakorlat”), akkor ezt a képzési programba át kell ültetni. Ezeknél nincs mozgástér, a szabály az szabály.
Oktatói dokumentumok – nem elég az, hogy „tudjuk, hogy tudja”
Bármelyik típusról is van szó, dokumentumokkal kell igazolni az oktató alkalmasságát. Ez azt jelenti, hogy:
-
iskolai vagy szakmai végzettség
-
szakképzettség
-
gyakorlati idő (ha előírt)
…mind-mind legyen bemutatva hiteles formában (pl. végzettség másolat, munkáltatói igazolás stb.), és ezt a képzőnek tárolnia kell. Figyelem: a hivatalos dokumentumok (pl. bizonyítvány másolat) csak papíron hitelesíthetők. Az elektronikus másolat önmagában nem elég, a képzőnek papíralapú hitelesített példányt kell tárolnia, például „a másolattal megegyező” záradékkal, aláírással, dátummal ellátva.Erről korábban már írtam bővebben is – itt találod a cikket.
Jogviszony? Az is számít!
Nem elég, hogy az oktató szakmailag megfelelő, a jogviszonyt is igazolni kell a teljes képzési időszakra:
-
Munkaszerződés esetén figyelj arra, hogy az kiterjedjen az oktatási tevékenységre is (ha kell, egészítsétek ki munkaköri leírással).
-
Vállalkozó/megbízásos jogviszony esetén a szerződés időtartama fedje le a teljes – oktatóra vonatkozó – képzési részt vagy a teljes képzést. Sokszor előfordul, hogy a képzés csúszik, de a szerződés csak az eredeti időpontra szólt. Ilyenkor jön a baj: ha csúszik a képzés, de az oktató szerződése már lejárt, a hatóság ezt nem nézi el. Hiányosságnak számít, és jöhet a figyelmeztetés – vagy rosszabb esetben a bírság.
TIPP: Érdemes beleírni a szerződésbe, hogy „a képzés záróalkalmának változása esetén a szerződés automatikusan érvényes a képzés zárásáig”.
Alternatív megoldás lehet egy keretszerződés, amely általános jogviszonyt rögzít, és az egyes képzésekre külön (akár szóbeli) megállapodás vonatkozik.
Összefoglalva:
✅ A képzési programban reálisan és igazolhatóan határozd meg az oktatói feltételeket
✅ Megfelelően tárold az oktatók végzettségét, gyakorlati idejét igazoló dokumentumokat
✅ A jogviszony legyen biztosított a teljes képzési időre
✅ Ha csúszik a képzés, a szerződés is legyen érvényes a végéig
Ha szeretnéd elkerülni a leggyakoribb hibákat, érdemes az oktatói feltételek tervezésére külön időt szánni. Ha kérdésed van, írj bátran!
