Hitelesítés a felnőttképzésben – mit, miért és ki végezheti?

A felnőttképzésben két dokumentumtípusnál kötelező, hogy a képző ellenőrizze és igazolja az eredetiségét:
1. az oktatók végzettségét igazoló dokumentumok (pl. diploma, szakképesítés),
2. a résztvevők bemeneti feltételeit igazoló okmányok (pl. érettségi bizonyítvány).

Ez nem adminisztratív kényelem, hanem jogszabályból fakadó felelősség: a képző csak akkor indíthat és tarthat képzést, ha a feltételek megfelelnek az Fktv. előírásainak.

Miért kell ezeket hitelesíteni?

Mert a képző felelős azért, hogy:

  • az oktató rendelkezik a képzéshez szükséges végzettséggel;
  • a résztvevő megfelel a bemeneti feltételeknek;
  • a képzés dokumentációja igazolható és auditálható.

Ez a felelősség nem ruházható át külső szereplőre, és nem is végezheti „bárki a cégnél”. Ebből következik:
a hitelesítést csak a képző által kijelölt, erre jogosult személy végezheti.

A hitelesítés egyszerűen:

  • a képző adminisztratív felelőssége,
  • amit a képző által kijelölt személy végezhet,
  • és lehet hozzá belső kijelölés vagy formális meghatalmazás is, helyzettől függően.

Ki hitelesíthet? Kell hozzá meghatalmazás?

A hitelesítést az végezheti, aki a képző belső szabályzata vagy munkaköri leírása alapján erre kijelölt, vagy olyan szerepkörrel rendelkezik, amelyhez a dokumentációért való felelősség tartozik (pl. felnőttképzési szakmai vezető, adminisztrációs felelős).

Külön meghatalmazás nem kötelező, de adható, ha a feladatot nem az alapértelmezett munkaköri felelős látja el, vagy ha átmeneti helyettesítés történik.
Dokumentumot átvevő, de erre nem kijelölt személy (pl. recepciós, ügyfélszolgálatos) nem hitelesíthet.

Hogyan zajlik a hitelesítés?

A gyakorlatban ez a folyamat a következő:

  • Az oktató vagy résztvevő bemutatja az eredeti okmányt.
  • A képző kijelölt munkatársa összeveti azt a másolattal.
  • Ráteszi a záradékot: „Az eredetivel megegyező”, aláírás, dátum.
  • A dokumentum a képzési dosszié részévé válik.

A jogszabály a módszert nem részletezi, csak az eredményért vállalt felelősséget írja elő.

Más felnőttképzési dokumentumokat ki írhat alá?

Nem csak hitelesítésnél merül fel a kérdés, hanem minden olyan dokumentumnál, ahol aláírás szerepelhet:

  • minőségirányítási kézikönyv
  • képzési program
  • vizsgalap
  • tanúsítvány és a kiadáshoz tartozó dokumentumok
  • oktatói szerződések, résztvevői szerződések

Ezeket az írhatja alá, akit a képző erre kijelöl – vagy aki a képző nevében joggal eljárhat.

Példák:

  • A minőségirányítási kézikönyvet aláírhatja az ügyvezető, vagy az általa meghatalmazott személy.
  • A vizsgalapot aláírhatja a vizsgáztató, akit a képző jelölt ki a feladatra.
  • A képzési programot az intézmény képviseletére jogosult személy

Mikor kell formális meghatalmazás, és mikor elég a belső kijelölés?

Elég a belső kijelölés, ha a feladat a munkakör része, vagy a képző belső működéséhez kapcsolódó adminisztratív vagy szakmai feladat (pl. hitelesítés, jelenléti ív vezetése, vizsgalap aláírása).

Formális meghatalmazás szükséges, ha:

  • valaki a képző nevében jognyilatkozatot tesz,
  • szerződést ír alá (oktatóval, partnerrel, résztvevővel),
  • joghatással járó dokumentumot ír alá.

Összefoglalás

Hitelesíteni csak a képző által kijelölt személy hitelesíthet. 
Más felnőttképzési dokumentumokat az írhat alá, aki a képző részéről erre felhatalmazást kap – formálisan vagy belső szabályozás alapján.

Korábbi blog cikk a hitelesítésről itt:

Hitelesített másolatok a felnőttképzésben – mikor és hogyan elegendőek?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük